Bélgyulladás számos okból alakulhat ki. Okozhatja fertőző ágens (baktérium, vírus, parazita, gomba), romlott eleség, méreganyag (pl. vegyszerek, bélnyálkahártyát izgató gyógyszer) vagy akár táplálékintolerancia is.

Tünetek:
A tünetek szinte az októl függetlenül többszöri híg bélsár ürítése, esetleg a szobatisztaság elvesztése, hányás. Vastagbélgyulladásnál sokszor csak nyákos puhább bélsár látszik.

Kezelés:
Minden esetben koplalás, bélbevonó készítmények, tea, majd diéta, majd oki kezelés (pl antibiotikum kúra), esetleg probiotikumok. Súlyosabb esetben, ha a hasmenéssel és a hányással nagyobb mennyiségű folyadékot veszített a kis beteg, akkor infúziós folyadékpótlásra is szükség lehet.

Fiatal kutyákban a bélnyálkahártya felszíne súlyosan károsodhat, napokig tartó erős hasmenést okozva. A kórokozó a fertőzött bélsárral könnyen terjed.

Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után étvágytalanság, levertség, esetleg hőemelkedés, majd vízszerű hasmenés, esetleg hányás. A kölyök kutyák a folyadékveszteségtől gyorsan kiszáradhatnak. A vírus okozta bélnyálkahártyasérülésen keresztül bakteriális társfertőzésre is számítani kell.

Megelőzés, Kezelés:
A kiskutyákat 6 hetes koruk után kéthetes időközzel kétszer beoltva védekezhetünk a fertőzés ellen. Védőoltásból egykomponensű corona-oltást, és coronavírust is tartalmazó többkonponensű kombinált oltást is választhatunk. A megbetegedés kezelése a bélgyulladás általános tüneti kezelése, az infúziós folyadékpótlás általában elengedhetetlen.

Kórokozó:
Ehrlichia canisnak nevezett baktérium, amely a fehérvérsejteket támadja meg.

Fertőződés:
A fertőzött kullancsok a vérszívás során nyálukkal juttatják a kórokozókat kedvencünk szervezetébe.

Tünetek:
Nagyfokú bágyadtság, magas láz, szemek és orr váladékozása, testszerte a nyirokcsomók duzzadtak.
Idült esetben: kóros soványság, általános állapot romlása, levertség, merevség, a mozgás kerülése, néha köhögés, esetleg nehezített légzés. lappangási idő: 8-20 nap.

Fiatal kutyákban különösen veszélyes, gyors lefolyású, általában fertőzött vizelettel gyorsan terjedő megbetegedést okozhat.

Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után elesettség, magas láz, bevérzések, sárgaság, hányás, esetleg folyadékbeszűrődés és görcsök is jelentkezhetnek, sőt elhullás is bekövetkezhet.

Kialakulhat szaruhártya-oedema is, amely jellegzetes kékes elhomályosodást okozhat mindkét szemen, ezért kék szem betegségnek is nevezik. A felnőtt kutyák általában enyhébb tünetekkel vészelik át a betegséget.

Megelőzés, Kezelés:
A kombinált oltásokban jelen van az adenovírus, így a kutyák rendszeres oltásával a betegség ma már szerencsére ritkán fordul elő. Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni.

A kutya herpeszvírus elsősorban vemhes szukákra, annak magzataira, illetve kutyakölykökre nézve veszélyes. Fertőző kölyökhalálnak is nevezik. Felnőtt kutyákban általában tünetmentes a fertőzés, viszont a vírust sokáig üríthetik a fertőzésen átesett kutyák.

Tünetek:
A fertőzés szukákban terméketlenséget, vemhesség esetén magzatelhalást, csökkent alomszámot, vetélést, következményes méhgyulladást okozhat. A fertőződött újszülött kiskutyák nem szopnak rendesen, nem gyarapodnak, gyakran híg hasmenésük van, sőt idegrendszeri tünetek is előfordulnak, majd elpusztulnak.

Megelőzés:
Egyetlen biztos megelőzési mód a kutya herpeszvírus elleni védőoltás, melyet a párzás után, majd az ellés előtt 2 héttel megismételve lehet beadni.

Az emberi influenzához hasonló kórképet a kutyák Parainfluenza vírusa indítja el, mely a fertőzött váladékokkal, leginkább köhögéssel gyorsan terjed, így kutyákkal zsúfolt helyeken, például kennelekben futótűzszerűen terjed. A vírusos fertőzést másodlagos bakteriális felülfertőzések (leggyakrabban Bordatella bronchiseptica, Pasteurella multocida) súlyosbíthatják.

Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után hőemelkedés, rossz közérzet, eleinte folyamatos kínzó száraz, csattanó, libagágogásszerű köhögés jellemző, majd az eleinte hurutos orrfolyás a társfertőzésektől gennyessé válhat és a légcsőgyulladásból akár súlyos tüdőgyulladás is kialakulhat.

Megelőzés, Kezelés:
Sűrű kutyakörnyezetbe (pl. kennelek, panziók, kutyaiskolák) járó kutyáknak, főleg fiatalabbaknak mindenképpen javasolt a kennelköhögés ellen védekezni, amire egy orrba cseppentős vakcina van forgalomban, amely helyi immunitást alakít ki. A vakcina a betegség kezelésére is alkalmas, de megbetegedés esetén a légúti fertőzésre antibiotikum és nyálkaoldó kell.

Előfordulás:
Elsősorban Európa déli országaiban előforduló betegség, de az idegenforgalom növekedésének köszönhetően Európa más országaiban is egyre többször diagnosztizálják külföldről behozott, vagy külföldi utazásról hazatért állatoknál.

Bőr-leishmaniosis:
Szőrhullás, hyperkeratosis, hámleválás, fekély- és pörkképződés, valamint a karmok túlnövése a jellemző.

Zsigeri leishmaniosis:
láz, vérfogyottság, lesoványodás, mozgászavar (egyensúlyvesztés, sántaság, stb.), izomsorvadás, aluszékonyság, levertség, anorexia, hányás, hasmenés, sárgaság (máj érintettsége miatt), nyirokcsomó duzzanat, orrgyulladás, köhögés, sokat ivás és sokat vizelés, szemelváltozások.

Lappangási idő: 3 hónap-7 év.

Bonyolult gyógykezeléssel meg lehet próbálkozni, de tudnunk kell, hogy sokszor eredménytelenül harcolunk.

Az állatok általában vizeletükkel juttatják a talajba és a vizekbe a Leptospira baktériumot. A fertőzött szervezetbe bőrön (apró sérülések) és nyálkahártyán (tápcsatorna egyes részei) keresztül jut be a baktérium.

Emberbe általában fertőzött vizeken keresztül kerül, akár úszás, akár mezőgazdasági területeken való munka közben. A baktérium a szervezetbe jutás után a vérbe kerül, ahol elszaporodva létfontosságú szerveket támad meg.

A lappangás ideje 2-20 nap. A betegség hirtelen kezdődik, általános gyengeség, láz, hidegrázás, fejfájás, ízületi fájdalom és álmatlanság kíséri. Nem ritkán vérzési rendellenességek is előfordulhatnak, amely orrvérzésben, illetve gyomor-bélrendszeri vérzésben nyilvánul meg. Három-négy napon belül kezdődik a bőr és a nyálkahártya sárga elszíneződése, amely két-három hétig tart. Erre az időszakra jellemző az anuria, az az állapot, amikor a betegnek vesegörcs után nincs vizelete.

Ebben az esetben orvosi ellátás nélkül halál következik be. A betegség elkerülése érdekében ellenjavallott úszni ellenőrizetlen vizekben, illetve ritkán takarított medencékben.

Tünetek:
vándorló bőrpír, azonban ez a dús szőrzet miatt általában nem látható.
Ízületgyulladás, amely ízületről ízületre „vándorolhat”. Különböző idegrendszeri tünetek, a kialakult gyulladások miatt.

Gyógyítható?
Megfelelő, hosszú ideig tartó antibiotikumos kezeléssel általában gyógyítható, de olykor bizonyos tünetek visszamaradhatnak.

Megelőzés:
kutyák részére létezik védőoltás. Kullancsokkal erőteljesen fertőzött területen ajánlatos kutyánkat vakcináztatni ellene.

A parvovírus a fiatal kutyák legveszélyesebb fertőző bélgyulladása. A kórokozó a fertőzött bélsárral terjed.

Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után hőemelkedés, láz, elesettség, bágyadtság, étvágytalanság, majd a kórokozó a bélhámsejteket súlyosan károsítva a bélfalat szinte teljesen lecsupaszítva súlyos, sokszor véres hasmenést és hányást okoz, következményes kiszáradással.

Megelőzés, Kezelés:
Már 6-7 hetes korban el kell kezdeni a kiskutyák aktív immunizálását parvovírus elleni védőoltással. Megbetegedés esetén a bélgyulladást tünetileg tudjuk kezelni. Nagyon fontos a folyadékpótlás, a másodlagosan beszaporodó kórokozók elleni védelem és szérum adása.

Fiatal kutyákban illetve vadászgörényekben nagyon veszélyes, akár végzetes is lehet, de felnőtt kutyákban is akár maradandó károsodásokat okozhat. A kórokozó a fertőzött tetsváladékokkal, legfőképpen orrváladékkal gyorsan terjed.

Tünetek:
Néhány napos lappangási idő után fiatal kutyában hirtelen kialakuló súlyos tünetek alakulhatnak ki, míg idősebb kutyákban általában elhúzódóbban alakulnak ki és kevésbé súlyos tünetek a jellemzőek.

Fiatal kutyák esetében magas láz, idősebbeknél inkább csak hőemelkedés jellemző, majd étvágytalanság, kedvetlenség, hurutos szem- és orrfolyás, majd bakteriális felülfertőzésnél már akár gennyes orrfolyás. Sokszor hasmenés és hányás is kialakul. Jellemzőek az idegrendszeri tünetek, egy-egy izomcsoport görcse (tic), de akár bénulás is kialakulhat.

Vemhes állatokban akár vetélés is előfordulhat. A magzati fertőzésnél például a fogcsíra károsodhat, a felnőttkori fogak zománchibáját előidézve. A gócos agyvelőgyulladás maradandó epilepsziás tüneteket okozhat később.

Megelőzés, Kezelés:
A kölyökkutyákat 2-3 hónapos koruk után kéthetes időközzel kombinált védőoltással kétszer beoltva kialakíthatunk egy alap védelmet, amit később ismétlő oltásokkal szinten lehet tartani. Megbetegedés esetén csak tüneti kezelést tudunk alkalmazni, de kölyök kutyáknál ennek kimenetele igencsak kétes.
Lappangási ideje több hónap is lehet.

A veszettség az emberre is veszélyes gyógyíthatatlan vírusos betegség, melynek közvetítésében a húsevő állatok jelentős szerepet töltenek be.

A kórokozó nyállal terjed, általában harapás útján. A kötelező eboltással és a rókák csalétek-vakcinázásával szerencsére manapság már ritkaság nálunk a veszettség, de húsevő állat okozta emberi harapás esetén minden esetben gondolni kell rá, és a harapásról értesíteni kell kezelőorvosunkat és a hatósági állatorvost is. Ilyenkor a veszettséggyanús állatot két hetes megfigyelés alá kell vonni, a megmart embernek pedig veszettség elleni sorozatoltást kell kapnia.

Tünetek:
Jellemző a tudatzavar, viselkedészavar, görcsök, agresszív viselkedés, támadási készség, nyelési nehézség miatt nyálzás, habzó száj, később bénulás, fulladás. Létezik csendes forma is, amikor dühöngő tünetek helyett éppen a vad állatok szokatlan kedvessége tűnhet fel, a veszett róka például odamerészkedik az ember közelébe, vagy visszahúzódva-elbújva támad a hozzá közeledőre.

Megelőzés:
Hazánkban az ebek kötelező veszettség elleni oltását törvény írja elő. Minden kutyát 3-4 hónapos korában egykomponensű veszettség oltással be kell oltani, majd rá fél évre egy ismétlő oltást kell beadni. Ezután évenkénti védőoltás szükséges!

Eredményesen vakcinázni csak egészséges, féreg-, bolha- és kullancsmentes állatokat lehet.

Csak a veszettség elleni oltás, a féreghajtás és a 2013. január 1-e után 4 hónapos kort betöltött kutyák esetén a mikrochipes megjelölése a kötelező.

Mindig ellenőriztessük az állatorvossal, hogy a chip megfelelően rögzítésre került az adatbázisban!

Ha adatainkban változás állna be, haladéktalanul értesítsük állatorvosunkat, hogy módosíthassa.

Tartsuk észben, hogy a mikrochip a mi érdekünket szolgálja! Ha elcsatangol kis kedvencünk, rendesen regisztrált chippel szinte biztos, hogy elő fog kerülni míg chip nélkül vagy hibás/hiányos adatokkal könnyen menhelyen végezheti!

A veszettség elleni oltást minden 3 hónapos kort betöltött kutyának 1 hónapon belül be kell adni és ezt 6 hónapon belül meg kell ismételni, ezután évente.

A kombinált oltások nem kötelezőek, azok a kutyák fontosabb betegségei ellen védenek, beadatásuk minden kutyus számára erősen javasolt.

A kombinált vakcina tartalmaz egy olyan összetevőt is – Leptospira antigéneket -, mely egy fontos zoonózis (állatról emberre terjedő betegség) ellen védi kedvenceinket, ezzel együtt minket is.

A kombinált oltással megelőzhetjük a parvo, szopornyica és májgyulladás betegségeket!

Bolhák:

Az egyik legelterjedtebb külső élősködő a bolha, mely számos problémát okoz kedvencünknek és sajnos nekünk, gazdiknak is.

Tudnunk kell, hogy a kutyának és a macskának is van saját bolhája, de egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy a kutyán macska-bolha telepedett meg.

Amit fontos tudni:

• Állatunkon csak addig tartózkodik, míg táplálkozik, azaz vért szív. Ezért előfordul, hogy csupán a szőrök között lévő apró, feketés színű bolhaürülék utal a „társbérlők” jelenlétére.
• Idejük nagy részét a kutya, illetve macska környezetében (szőnyeg, fekvőhely, stb.) megbújva töltik, ahova a petéiket is teszik a nőstények. Ezért nem elegendő csak a kedvencünkből kiirtani a bolhákat. Fontos gondoskodnunk a környezet tisztításáról is, hogy a kezelésünk hatékony legyen.
• Az emberre is veszélyt jelentő egyik galandféreg hordozója. A sikeres féregtelenítéshez is elengedhetetlen tehát a rendszeres és hatékony bolhairtás.
• A bolhanyálra allergiás kutyák esetében már egyetlen bolhacsípés is elegendő a csúnya, piros, viszkető, nedvedző bőrgyulladásos folt (bolhaekcéma) kialakulásához.

Bolhaellenes készítmények:
Számos módszer (pl. nyakörvek, spray-k, spot on készítmények=a tarkótájékon a bőr 1 pontjára csepegtetős szer) és készítmény közül választhat manapság a gazdi. Soha ne feledkezzünk meg a kutya és macska környezetének megfelelő tisztításáról sem!

Bolhanyál-allergia:
A bolha nyálában található enzimek, rövid láncú fehérjék, illetve aminosavak kedvencünk szervezetébe kerülve, mint idegen anyagok lépnek fel. Ez ellen pedig az immunrendszer egy védekező mechanizmust indít be, s ellenanyagokat kezd el termelni.

Bizonyos esetekben ez a folyamat túlzott mértéket ölt, s ilyenkor ún. túlérzékenységi reakció alakul ki. Abban az esetben, ha ez egyszer már kialakult, akkor már minden elkövetkező bolhacsípés után ilyen reakcióval felel kedvencünk szervezete.

Vannak olyan egyedek, amelyeknél ez a reakció már az első bolhacsípés után kialakul, míg másoknál akár 3-4 év is eltelhet, mire a szervezet egy allergiás reakcióval válaszol a bolhacsípésre.

Jellemző tünetek:

• Általában nyár végén, ősszel a lumbosacralis részen, a faroktőnél, illetve a combok felületén szőrhiányos terület jelenik meg. Itt a bőr erősen viszket és hólyagok vannak rajta.
• A heveny vakarózás miatt másodlagos hámsérülések alakulhatnak ki, melyek különböző kórokozókkal felülfertőződnek. Ennek eredménye végül egy heveny, nedvedző bőrgyulladás lesz szőrhiánnyal, hyperkeratosissal, valamint szőrtüszőgyulladással együtt. Általában ez egy tenyérnyi terület, mely fájdalmas és meleg is.

Kullancsok:

A kullancsok a vérszívás során számos, súlyos tünetekben is megnyilvánuló betegséget okozó kórokozót juttathatnak kedvencünk szervezetébe. Minél hosszabb ideje tartózkodik a fertőzött állat az állatunkban, annál nagyobb a veszélye, hogy a kórokozó kedvencünk szervezetébe jut.

Nagyon fontos, hogy minél hamarabb észrevegyük az állatunkon megtelepedett élősködőt, és minél hamarabb szakszerűen eltávolítsuk azt.

A kullancsok szakszerű eltávolítása:
Semmilyen esetben ne használjunk krémeket, zsíros anyagokat, mert azok hatására a kullancs nem jut elegendő oxigénhez, azaz megfullad. Ez viszont hosszabb szenvedést okoz az élősködőnek, mely alatt kedvencünk szervezetébe „lövelli” a testében lévő kórokozókat a már eddig kiszívott vér bizonyos mennyiségével együtt.

Használjunk erre a célra kifejlesztett kullancskiszedő csipeszt vagy kanalat, mely segítségével az állatot egyben el tudjuk távolítani kutyánk bőréből.
Miután a kullancs(ok)tól sikeresen megszabadultunk, legyünk figyelemmel állatunk viselkedésére, s bármi szokatlant tapasztalunk, azonnal forduljunk állatorvoshoz!

Kullancsok által terjesztett fontosabb betegségek:

•  Babesiosis
• Lyme-kór
• Ehrlichiosis

Szúnyogok:

Szúnyogok által terjesztett betegségek:

• Szívférgesség
• Bőr-dirofilariosis

Lepkeszúnyogok által terjesztett betegség:

• Leishmaniosis

Galandférgek:

Számos faj tartozik ebbe a csoportba. Egy esetben a bolha a köztigazda, akitől kedvencünk fertőződhet, míg a többi esetben a nyers hús etetése jelenti a potenciális veszélyforrást kutyánk, macskánk részére. Emiatt is nagyon fontos tehát a rendszeres és hatékony bolhaellenes kezelés (amikor nemcsak az állatunkat, hanem környezetét is megfelelően kezelni kell).

Tünetek:
Végbél tájék viszketésére figyelhetünk fel, de bizonyos férgek esetében idegrendszeri tünetek is kialakulhatnak. Kedvenceink ezen élősködők petéit bélsarukkal ürítik. Ha ezeket a petéket az ember (szájon át, vagy esetleg levegő útján) felveszi, benne viszonylag hosszabb idő (évek) alatt súlyos, gyógyíthatatlan elváltozásokat okoznak. Ne etessük állatainkat nyers hússal, belsőséggel, mert azok is potenciális fertőzésforrást jelentenek számukra és ilyenkor a szakszerűen végrehajtott féregtelenítő kezelés is semmissé válhat.

Fonálférgek:

Világszerte elterjedt belső paraziták, melyeknek számos fajtája fertőzheti kedvenceinket.

Tünetei lehetnek:
Bélrendszerben megtelepedő fajok esetében hányás, hasmenés, hasi diszkomfort, elesettség, vérszegénység, az állat általános állapotának romlása, nagyon súlyos esetben pedig elhullást okozhatnak.
A tüdőben vagy a jobb szívfélben és a tüdő nagyobb ereiben élősködők orr- és légcsőgyulladást, orrfolyást, munka közbeni fáradékonyságot, szapora, nehezített légzést, vérfogyottságot, illetve az állat általános leromlását eredményezik.

Orsóférgek:

Világszerte elterjedt, közepes-nagy méretű, két végükön lekerekedő, orsóra emlékeztető alakú férgek, melyek a gazdaállat vékonybelében élősködnek. Főleg fiatal állatokban okozhatnak nagyobb gondot, de idősebb, legyengült immunrendszerrel bíró, vagy elhanyagolt állatokban is gyakori lehet a fertőzés.

A fertőződés egyes fajok esetében már a vemhesség alatt megtörténik az anyától. De főleg a szoptatás alatt fertőződnek a kölykök, ha a szuka a vemhesség előtt és alatt, valamint a szoptatás alatt nem részesült megfelelő féregtelenítő kezelésben. Ezek után pedig fertőzött giliszták és rágcsálók elfogyasztásával vehetik fel az élősködőket kedvenceink.

Tünetek:
Nyomásérzékeny, felfúvódott has, híg, nyálkás bélsár, változó étvágy, lesoványodás, fénytelen, borzolt szőrzet, acetonszagú lehelet, evés után hányás (a hányadékban gyakran fordulnak elő férgek), vérfogyottság, esetleg orrfolyás, köhögés.
A tünetek kialakulásáért a férgek által termelt toxikus anyagok, a táplálék elvonása, illetve a férgek által a bél üregének részleges vagy teljes elzárása (esetleg bélrepedés is) a felelős.

Szívférgesség:

Főleg kutyákban, de ritkán macskákban is előforduló fertőzöttség. Észak-Amerikában, Európa bizonyos részeiben fordul elő ez a parazita, de Magyarországon is egyre több esetről számol be a szakirodalom.

Hazánkban ún. import esetek fordulnak elő, azaz külföldről vásárolt, vagy külföldi nyaralásról hazaérkezett állatokból lehet kimutatni a szívférgeket. A viszonylag hosszú (5-15cm) férgek az állatok jobb szívfelében, a tüdőartériában, ritkán azonban más vérerekben és szervekben (pl. szem) is megtelepednek.

A fertőződés szúnyogok segítségével történik. A fertőzések általában tünetmentesek, de erős fertőzés esetén különböző keringési zavarok figyelhetők meg. Az állat nyugtalan, fáradékony, makacs, száraz köhögés, nehezített légzés, hasvízkór, a máj és a lép megnagyobbodása jelentkezhet náluk.

Ha a tünetek már megjelentek, hosszan tartó, költséges kezelésre számíthatunk. Fontos tudnunk azt is, hogy a fertőzött szúnyogok vérszívásakor az ember is elkaphatja ezeket a kórokozókat. Nálunk azonban nem jutnak el a szívbe a férgek, viszont a tüdőben röntgen-felvételen jól látható gócokat képeznek.